A lejegyzés standardja

A magyar egyezményes hangjelölési rendszer standardját alkalmazzuk a hanganyagok lejegyzésekor. A standardtól annyiban térünk el, hogy a mindenképpen bekövetkező hasonulásokat, amelyek nyelvváltozattól függetlenül, minden magyar nyelvű beszélőnél általánosan bekövetkeznek, a lejegyzések későbbi felhasználását megkönnyítendő, nem jelöljük (a későbbiekben automatikusan megváltoztathatók lesznek a magyar egyezményes hangjelölés szabályainak megfelelően). A lejegyzést a Bihalbocs magyar dialektológiai kutatásokra fejlesztett alkalmazással végezzük. Az itt elérhető HTML-változatot az eredeti lejegyzésből konverzóval hozzuk létre.

A lejegyzésben alkalmazott egyéb jelölések

Fájlok elnevezése:

A hangfájl és annak lejegyzése a kiterjesztést kivéve azonos nevet kap.

Projekt kódja: m4

Kutatópontok kódja: A moldvai csángó nyelvjárás atlaszának megfelelően.

Interjú sorszáma: folyamatos, 1-től kezdődően.

Például:

Az első bogdánfalvi felvétel elnevezése: m4_01_01

A beszélők jelölése:

1. adatközlő: jelöletlen

2. és további adatközlők:

{2 LEJEGYZETT SZÖVEG}

{3 LEJEGYZETT SZÖVEG}

1. és további terepmunkás szövege:

{-1 LEJEGYZETT SZÖVEG}

Egyéb jelölések:

«»: átfedés, a beszélők egyszerre beszélnek, «ÁTFEDÉSES LEJEGYZETT SZÖVEG»

(r ): román szöveg, a beszélő nyelvet vált, a zárójelbe kerülő szövegrész románul hangzik el, (r LEJEGYZETT ROMÁN SZÖVEG)

@: érthetetlen szöveg, egy @ egy szótagnak felel meg.

Ha a beszélő beszéd közben nevet, köhög, azt is zárójellel jelöljük:

nevetve beszél: (1 LEJEGYZETT SZÖVEG)

köhögve beszél: (2 LEJEGYZETT SZÖVEG)

●: a szöveg és a hang szinkronizálásakor elhelyezett időzítési markerek


A magyar egyezményes hangjelölés használatáról röviden (Hajdú–Kázmér: Magyar nyelvjárási olvasókönyv, 1974.